GYAKORLÁS, GYAKORLÁS, GYAKORLÁS

BELÜL SEMMI NEM VÁLTOZOTT bejegyzésben az alábbi kulcsszavak jelentek meg:

  1. TE VAGY A KÖZÉPPONT
  2. EGYÉNI FELELŐSSÉG VÁLLALÁS IDŐSZAKA
  3. MINDEN LEHET ESZKÖZ
  4. GYAKORLÁS
  5. AMIBEN A LEGJOBB VAGY
  6. FOLYTASD / VÁLTOZTASS / HANGOLD FINOMRA
  7. FELISMERÉS / ELFOGADÁS / CSELEKVÉS
  8. MIÉRT helyett HOGYAN
  9. NEGATÍV / POZITÍV / SEMLEGES
  10. MÉG: MOZGÁS / ÉTKEZÉS / GONDOLKODÁS
  11. TÉR az AZONOSSÁGOK FELISMERÉSÉNEK KÉPESSÉGE
  12. JÓ és még JOBB SZOKÁSOK FELVÉTELE

Ez hát a mi közös, kis 12 pontunk!

Lépésről, lépésre vegyük át részleteiben mit is jelentenek számomra ezek.

(FONTOS! Az itt elhangzó gondolatok saját véleményemet tükrözik. A megállapítások mentesek az ítélkezés állapotaitól, pusztán megállapítások, hogy dolgozni tudjunk ezen helyzetekkel, felismerésekkel. Kérlek, gondolkozz, érezz most velem! Tegyük fel, hogy igazam van….de csak addig, amíg elolvasod az írást! Aztán vizsgáld felül! Aztán legyen saját döntés, hogy mi igaz számodra ebből.)

Folytassuk a következővel…

4.) Gyakorlás: A világunkban csak a gyakorlás által érhetsz el bármit…

Ha baba vagy, akkor leutánzod a szüleidet. Leutánzod a mosolyukat, a grimaszaikat, az életfelfogásukat, a hibáikat, és a nagyszerűségüket egyaránt. Gyakorolsz!

Ha gyermek vagy, akkor a többieket kezded másolni, a környezetet, barátokat, közeli hozzátartozókat. Ezért válsz hasonlatossá sejteidben is, mint a családtagjaid. Ezért a baromi hasonlatosság. Akkor EZT gyakorlod.

Ha felnőtté válsz, akkor levállsz a régi, megszokott térről. Elhagyod a szülői házat’, teret, és saját életteret hozol létre. Saját hitrendszerrel, saját látásmóddal. Önmagaddá válsz, a hozott hibákkal, nagyszerűséggel együtt. Ekkor saját magadat gyakorlod be.

Amikor idősebb leszel, akkor a megfigyelést gyakorlod, a leválást, a sajátteret, mint fenntartó közeg, majd ennek elhagyását gyakorlod.

Az élet folyamatos gyakorlás. Nincs megállás, egy percre sem.

Bár…

…bár volt, hogy megpróbáltam megállni. Igazán! Azt gondoltam,hogy MOST jó, most nem mozdulok, maradjon így. Erre fogta magát a rendszer, és úgy dobott le magáról, mint az a megvadult musztáng, aki sohase látott lovast a hátán. Rá kellett jönnöm, hogy nem lehet megállni! Nem lehet nem gyakorolni! Az élet folyamatos növekedés, csökkenés….és váltás/változás.

Ha jógát, kondit, futást, csikungot (sorolhatnám) gyakorolsz, akkor jól tudod, hogy nincs két egyforma gyakorlás. Van, hogy olyan egyszerűen jutsz a gyakorlás céljához, mint a pinty. Van, hogy bármit teszel, egyszerűen képtelenség bárhova is eljutni aznap. Nem azért, mert ügyetlen lennél, vagy elveszett az aranyfonál a célod eléréséhez, hanem, mert úgy állnak a dolgok, hogy most nemugyanazacél’. Ma valami mást kell elérni, ahhoz, hogy elérd valódi célodat. Ahhoz, hogy célba juss, egy kis kitérőt kell tenned. Egy olyat, amit eddig nem láttál, nem is gondoltál rá. Ez a gyakorlás be nem látható része. Hiába tervezted meg az elérési utat. Hiába láttad be az út legtöbb részét, ezt nem láthattad. De ez is gyakorlás. Az elengedés gyakorlása. A flexibilitás, rugalmasság gyakorlása. Ha rendszeresen gyakorolsz, akkor minden gyakorlásod egyedi. Minden napod más. Bár UGYANAZT gyakorlod. A kezed, a lábad ugyanazokat teszi. Százszor, ezerszer….sok-sok, és sok ezerszer. Mégis minden más. Gyakorlásban lelassul az idő. A gyakorlás monotonitása kikapcsolja az elmét. A test dolgozik, és a külső megfigyelő eléri célját. Automatizmussá válik a test számára a mozdulat. Önkéntelenül jó mozdulatot fog végrehajtani még feszült állapotban is.

Ha nyelvet tanulsz. Ha a tested fejleszted. Ha új étkezést folytatsz…mindig gyakorlással tudod csak elérni a megfelelő jártasságot.

NEM AZÉRT, MERT ESETLEG NE TUDTÁL VOLNA ELŐTTE IS ANGOLUL, VAGY NE LETT VOLNA EGÉSZSÉGES A TESTED. NEM!

Azért csak ez a megoldás, mert egyszerűen a testedet kell bele-, ráhangolni a felettes én képességeibe, teljességébe.

A SELF mindent tud. Nincs képessége, mert mindenre képes. Azonnali teremtő. (KÉPESNEK LENNI annyit jelent, hogy saját képem van a megvalósulásáról. Képben vagyok. Ahogy egy ismerősöm fordította: “I’m in picture!” :))) Na jó, félre a tréfával!) Itt nincs képesség, mert teljesség van. A testnek, az elmének azonban képességekre van szüksége. Mint egy számítógépnek programokra. Olyan, mintha folyamatos fejlesztésre lenne szüksége. De nincs. Nem tanulnom kell. Legalább is nem a hagyományos értelemben. Nem úgy, hogy tanulnom kell, mert nem tudom. Hanem úgy kell tanulnom, hogy belső, saját képem legyen róla.(Mások azt mondanák: Elhiggyem!)

A barátom esetét szoktam itt elmesélni, aki kb. 30 perc alatt tanult meg szörfözni. De nem ám úgy, hogy nagy nehezen felállt a deszkára, megragadta a vitorlát, és billegve tovabucskázott, neeem! Úgy állt fel, mint, aki mindig ezt csinálta, és tudta honnan jön a szél, miképpen szoríthatja megfelelő szögben. Aztán olyat hauzolt, hogy még gyakorlott szörfösnek is öröm volt nézni. (Hauzolás egy olyan fordulás, ahol a deszka siklásban marad, miközben ez az átok forma Srác vigyorogva mutatta fehér fogsorát a világnak. A vitorla oldalt vált, és általában elesni szoktak leginkább benne azok, akik eljutnak többéves gyakorlás után ehhez a fázishoz.) Eeeeez, ez nem! Ez basszus ott vigyorgott, teljes fogsorával, élcelődve a napsütéssel ,széllel, vízzel, de leginkább velem. Megevett a düh! Nem azért, mert irigy lettem volna. Hanem azért, mert irigy voltam! Nem lettem volna, hanem az voltam! Meg dühös. Mert emlékeztem, hogy nyolcadikos koromban másztam fel először a deszkára, és 6 hónapig felállni sem tudtam azzal a kicseszett vitorlával, amiben, ha fel szerettem volna húzni, mindig több víz volt, mint a tóban. Szidtam én ott mindent! Sőt egyszer el is határoztam, hogy otthagyomafrancbaazegészet’. De egy vasárnapi napon. amikor minden ugyanúgy indult (Még most is látom az összes részletét. A napsütést, a szelet, a parton az embereket. A bátyámat azzal az érzéssel, hogy menjek már ki, mert Ő akar ma csúszni.), valami megváltozott. Pedig igazán mindent ugyanúgy csináltam. De valamiért a vitorlát fel tudtam húzni. A deszka irányba állt, a kis vézna karjaim meg tudták tartani a majd 7 négyzetméternyi ellenállást, és én aznap le se szálltam a deszkáról.

Szóval Ő 30 perc alatt, én meg kb 2, vagy talán inkább 3 év alatt jutottam el ugyanahhoz a ponthoz. De miért?

Miért ilyen kegyetlen az Élet? Miért pont én? Miért ez a srác, és miért nem én? Miért? Miért? Miért?

Megkérdeztem tőle, hogy de mégis ezt miképp???

Ledöbbentett a válasza:

“Azt figyeltem, hogy Te mennyire élvezed az egészet, és én is azt szerettem volna megtapasztalni!”

ÉÉÉÉÉéééérteeeed???

Konkrétan letojta azt, hogy elvileg milyen utat kellene bejárni, meg mennyi gyakorlás, és mennyi kínszenvedés az egész. Ő a legjobb részt akarta. Ő EZT GYAKOROLTA EKKOR!

Persze később arra is rájöttem, hogy akkor én voltam a tanár, és a nélkül, hogy tudtam volna róla azt tanítottam, hogy miképp lehet kihagyni ezt a szenvedős’ részt. A jelenlétem, és a folyamat, amin én keresztül mentem lehetőséget biztosított Neki, hogy egyből oda jusson, a vágyott célhoz.

A gyakorlásoddal egy magasabb rezgésbe kerülsz. A csikungban ez az az állapot, amikor már nem csak érzékeled a test energiáit, hanem irányítod is őket. De ha pusztán test oldalról nézed csak, akkor mondhatjuk, hogy edzett leszel. Egy biztos. Ha elkezded az edzést, lesz egy pont, ahol nem tudsz majd tovább haladni. Kelleni fog majd hamarosan az étkezéseden, és / vagy a gondolkodásodon is változtatni. (Schwarzenegger mondta, hogy akkor kezdett igazán a bicepsze fejlődni, amikor a lábedzését emelte magasabb fokra. Azaz nem mindig ott kell erősíteni a rendszert, ahol úgy tűnik. Van, hogy az egészet kell másképp edzeni. De ezt csak test-függőknek’.)

 

Ha gyakorolsz, akkor jó’ mestert válassz! Olyat, aki már sokszor elbukott, többször, mint amennyit te bármikor is próbálkoztál. Egy kitartó mestert, aki önmaga mellett tart ki. Aki tisztában van azzal, hogy egy életen át gyakorolnia kell. Ha akar, ha nem. Mert az élet gyakorlás, és mert csak gyakorlással juthat el az érzésből a megtapasztalásba a test. Már pedig ha eljut, akkor az megjelenik a 3D-ben. Akkor AZT fogom élni.

MOST HÁT VÁLASSZ: Mit kívánsz gyakorolni? (Közben vedd észre, hogy nem tudatosan mit is gyakorolsz…és hagyd el valamelyik kanyarban.) Mert ebben a világban mindent csak gyakorlás által érhetsz el! Legyél jó’ gyakorló!

 

VÉGÜL: Most olyan idők jönnek először, mely az elmúlt időszak ‘passzív gyakorlásának’ eredményei. Először negatív tér jön. A feleszmélés állapotai. Mert bizony mindenki a passzivitást gyakorolta. TE IS! Én is! Mindenki, aki itt él. Most, amikor azt mondják, hogy maradj otthon, egyből feléled benned a vágy. A mozgásra, a kiszakadásra. Pedig most valami nehéz energia következik. De légy tudatos! Maradj középen! Most ez a legtöbb, amit tehetsz. Maradj embernek, és engedd, hogy ez a nehéz energia leváljon rólad, és azokról, akik körülötted vannak. Mert aztán új idők jönnek. De ez még odébb van, és ez a weboldal nem jósolásra született…

 

Jóegészség’:

Csaba

EREDETI CIKK: BELÜL SEMMI NEM VÁLTOZOTT

This article has 4 comments

  1. Pingback: AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG VÁLLALÁS IDŐSZAKA – TUDATFELETTI

  2. Pingback: MINDEN LEHET ESZKÖZ – TUDATFELETTI

  3. Pingback: TE VAGY A KÖZÉPPONT – TUDATFELETTI

  4. Pingback: BELÜL SEMMI NEM VÁLTOZOTT! – TUDATFELETTI

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.